Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017. (III.14.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2014. (VII. 8.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Kunsziget Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2014. (VII. 8.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: vagyonrendelet) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed

a) Kunsziget Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);

b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;

c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.”

(2) A vagyonrendelet 3. § (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„a) az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére, valamint az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő beruházások lebonyolítására, szolgáltatások megrendelésére,”

(3) A vagyonrendelet 3. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit (bele nem értve az önkormányzat saját bevételeiből származó megtakarításaként jelentkező szabad pénzeszközöket) kizárólag a Magyar Államkincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre lekötött betétként elhelyezhetők.”

(4) A vagyonrendelet az alábbi 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekről történő lemondás szabályai

12/A. § (1) Behajthatatlan az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;

g) amely esetében – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;

h) amelynél az adós nem lelhető fel és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) Amennyiben a követelés összege nem éri el az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a polgármester jogosult. Amennyiben a követelés összege eléri az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára az önkormányzat képviselő-testülete jogosult.

(6) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a mindenkori költségvetési törvényben, illetve a számviteli politikában meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint mondhatnak le az intézményüket megillető követelésről.”

(5) A vagyonrendelet 1-4. függelékei helyébe jelen rendelet 1-4. függelékei lépnek.

2. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Csatolmányok